Hunyadik emlékezete- Székelyföld természeti csodái (2019.04.12.-2019.04.17.)

Erdély a magyar ember számára mindig is egy különleges "ország". Különlegessége nemcsak a történelmi múltjából ered, a gyönyörű tájai és természeti értékei is megragadják az embert. Kirándulásunkat Székelyföldre szerveztük, mert úgy gondoltuk, hogy diákjainknak hasznos lenne a természeti és történelmi értékek megismerésén túl a székely emberekkel való találkozás is. Kiránduláson Bácsbokodi, Katymári és Tataházi általános iskola valamint a Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium hetedikesei vettek részt.

 

Az utazás előkészítése

 

A kirándulás előtt előkészítő órát tartottunk, ahol a tanulók csoportmunkában tanári irányítással felelevenítették meglévő ismereteiket és újabbakat szereztek Erdély földrajzáról, történelméről, irodalmáról, építészetéről. Az előző körutazásról készült dokumentumokat levetítettük az érdeklődés felkeltésére, a motiváció elősegítésére. Előadást halottak Erdély történelméről, az építészeti emlékekről, majd a kooperatív és toleráns viselkedés szabályait mélyítették el, valamint a tanulók közös illemkódexének összeállítása történt.

 

Az utazás

A kirándulás első napja hosszú utazással telt. Utunk során többször is megálltunk és megtekintettünk egy- egy nevezetességet. Déva felé haladva a vár építéséhez kapcsolódó mondát elevenítettük fel. A várból megnéztük a jól látható településeket, hegyeket kapcsolódva a földrajz tananyaghoz.

 

Ezt követően Vajdahunyad várát tekintettük meg. Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónak, Mikszáth Kálmán szavaival élve a "várak királya". A Vajdahunyad csúnya, ipari városa fölé emelkedő dombon büszkén trónoló sasfészek hat évszázad történelmének emlékét őrzi és hirdeti, nemcsak a Hunyadiakét, hanem erdélyi fejedelmek és hányatott sorsú családokét is.

 

Gyulafehérvárott megtekintettük a fejedelmi palotát, a püspöki palotát és az érseki székesegyházat, melyben a Hunyadiak síremlékei, Márton Áron püspök sírja, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai láthatók, altemplomában pedig Erdély nagyjai nyugszanak.

 

Este érkeztünk szállásunkra Gyergyóújfaluba, ahol 5 éjszakát töltöttünk el.

 

A második napon először Korondra érkezett a csoport, ahol kettévált és felváltva megcsodáltuk a székely mesteremberek munkáit, ellátogattunk a taplász műhelybe, majd a korongozást gyakorlatban is kipróbáltuk. Lehetőségünk nyílt vásárlásra is.

 

Szejkefürdőn a szabadtéri múzeumban megtekintettük a székely kapu kiállítást a néprajzi tananyaghoz kapcsolódóan, majd tisztelegtünk a legnagyobb székely író, történész, etnográfus Orbán Balázs sírhelyénél, a történelem, irodalom tananyaghoz kötődve.

 


A szállás felé vezető úton Székelyudvarhelyre érkezve megtekintettük a székely hősök emlék művét a "vasszékelyt", majd sétáltunk a belvárosban. Fenyéd településen a festett székely kapukat, a Nagy- Küküllő folyóvölgyében haladva a Zetelaki- víztározót, a Libán- hágó melletti kőbányát tekintettük meg utunk során.

 

A kirándulás harmadik napján a Szent Anna- tavat a Székelyföld páratlan természeti csodáját látogattuk meg. A tó az erdélyi Csomád-hegység 950 méter magasan fekvő egyik vulkáni kúpján kialakult ki. A krátertavat főleg csapadék táplálja, ezért félő, hogy évtizedeken belül az egykori Mohos-tó sorsára jut és csupán egy láp marad a helyén.

 

 

 

 

Majd túravezető segítségével megnéztük a Mohos – tőzeglápot is.

 

Brassó városába látogattunk el. Az erdélyi szászok impozáns városában megtekintettük az egykori városháza épületét, a Fekete- templomot, a Katalin- kaput és a Takácsok – bástyáját is.

A visszafelé vezető úton megálltunk Kézdivásárhelyen az egykori Kézdi-Szék központjában. Hangulatos kisváros ismertünk meg a Feketeügy völgyében. Magyar város, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91%-a magyar.

 

 

 

Utunkat folytatva Csíksomlyóra érkeztünk a kegytemplom történetét tanulói kiselőadás keretében ismertük meg, majd megtekintettük a templomot.

 

A kirándulás negyedik napján látogatást teszünk a gyergyóújfalui Elekes Vencel Általános Iskolában, ahol megismerkedünk a helyi hetedikesekkel. Előadás hallhattak a diákok a Natura 2000 programról, az erdő vadjairól, védett madarairól. Gyergyóújfalu erdős területeinek 80%-a Natura 2000 program része. Ezt követően labdarúgó mérkőzést szerveztek a helyi iskolások, ahol ők nyertek.

 

Az iskola meglátogatása után túrát tettünk a Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb cseppkő barlangjában, a tekerőpataki Súgó-barlangban. Itt idegenvezető segítségével megismerkedtünk a barlang kialakulásával, élővilágával, megtekintettük természeti szépségeit, az évezredek során kialakult szikláit és cseppköveit.

 

Ellátogattunk a Békás patak völgyébe a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgyébe. 5 km. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja.

 

Majd megnéztük a  Erdély egyik legszebb torlasztavát a Gyilkos- tót, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó földcsuszamlás, völgyelzáródás révén keletkezett 1837-ben. A tóban konzerválódtak a fenyőfák.

 

Gyergyószentmiklóson a barokk stílusban épült örmény katolikus templomba látogattunk el. A templomot és a helyi örmények életét a templom plébánosa mutatta be.

 

A kirándulás utolsó előtti napján a Sóvidékre látogattunk el, először Szovátán a Medve-tavat sétáltuk körbe, ami Európa legnagyobb heliotermális tava.

 

 

Ezt követően Parajdon autóbuszok vittek le minket a 120 méter mélyen lévő sóbányába.

 

Elbúcsúztunk a vendéglátóktól, közös fotókat készítettünk. Az autópályáról út közben rápillantottunk a tordai hasadékra.  Kolozsvárott megtekintettük a Szent Mihály templom gótikus stílusjegyeit, felidéztük a történetét. Megtekintettük Mátyás király szülőházát és Fadrusz János: Mátyás király lovas szobrát.

 

Hazafele megálltunk Erdély kapujánál, a Királyhágónál, majd Méhkeréknél léptük át a határt

 

 

Hazaérkezés után

Értékelő órán az élményeinket, ismereteinek rendszereztük. Beszámoltak a gyerekek arról, hogy hogyan élték meg a kirándulást, milyen élményeket gyűjtöttek. Az eseménynaplókat lapozgatva felidéztük a napi eseményeket. Kötetlen beszélgetések keretében felidéztük a megismert területről szerzett érzéseinek, tapasztalatainkat.

 

 

 

 

határtalanul
élmánybeszámoló